Sokan temették a programot, de végül felpörögtek az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tagállami kiutalásai. Idén augusztusig az RRF-források több mint 40%-át már kifizették, a folyamat jelentősen felgyorsult, és a program várhatóan 2026-ra akár 1,4%-kal is növelheti az unió GDP-jét. Magyarország egyre jobban aggódhat, mert még mindig nem fér hozzá a forrásokhoz, de már csak kevesebb mint két év maradt a program kifutásáig – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb beszámolójából.
Az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF) keretében eddig 275 milliárd eurót osztottak ki a zöld átmenet támogatására, de a jelentés szerint az RRF valódi hozzájárulása a klímavédelmi célokhoz „nem egyértelmű”, mivel több projekt nem felel meg a zöldkritériumoknak – állapította meg az Európai Számvevőszék.
Az uniós helyreállítási program hitel részére van-e szüksége most a magyar gazdaságnak, és ha igen, milyen feltételek mellett, hiszen az ezzel kapcsolatos magyar hozzáállás változó volt korábban – így hangzott a kérdés az Inforádió Aréna című műsorában csütörtök este.
Az egyes tagállamoknak kifizetett EU-támogatások jelentősen ösztönzik a növekedést más országokban is. Az uniós források átgyűrűző hatásainak egyik legnagyobb nyertese Magyarország, miközben maga több milliárd eurónyi helyreállítási és ellenállóképességi alapból járó forráshoz nem fér hozzá. A Next Generation EU programok esetében az Európai Bizottság azzal számol, hogy a várható GDP-növekedés közel harmadát a tovagyűrűző hatás generálja majd.
Az Európai Bizottság frissítette a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) végrehajtásáról szóló iránymutatását. A módosított iránymutatás további gyakorlati lépéseket tartalmaz az RRF végrehajtásának javítására, valamint reagál a Tanács 2024. áprilisi következtetéseire is.
Az Európai Unió kormányai a válság utáni helyreállítási alap (RRF) eredetileg elkülönített 723 milliárd eurónak kevesebb mint egyharmadát kapták meg. Emiatt már Brüsszelben is aggódnak, hogy kifutnak az országok az időből, mivel 2026 júniusáig nemhogy elkezdeni, hanem lezárni kellene a projekteket, tehát egyre jobban szorítja az egyes kormányokat az idő. Az Európai Bizottságra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy gyorsítsa fel a kifizetéseket, mivel félő, hogy az RRF forrásainak jelentős része felhasználatlan marad.
Ursula von der Leyen, az EU elnöke pénteken bejelentette, hogy jövő héttől akár 137 milliárd euró összegű támogatást is felszabadít Lengyelországnak a helyreállítási alapból és a kohéziós forrásokból. A döntés azt tükrözi, hogy Brüsszel bízik Lengyelország új miniszterelnökében, Donald Tuskban és koalíciójának a jogállamiság helyreállítása iránti elkötelezettségében – írja a Bloomberg.
Az európai uniós források jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar fejlesztéspolitikához - mondta kedden sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Az eseményen Vigh László (Fidesz), Zalaegerszeg országgyűlési képviselője beszélt az M76-os meghosszabbításáról.
A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.
Ma délután egymás után egy kedvezőtlen és egy kedvező hír is napvilágot látott a magyarországi kohéziós pénzek tekintetében, amelyek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze röviden.
A helyreállítási alap hiteléből hamarosan érkezik 380 milliárd forintnyi euró, és az év végéig újabb döntést hozhat forrásokról az Európai Bizottság – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Portfolio ma délelőtt megírt információival összhangban valóban jóváhagyta ma az Európai Bizottság a magyar kormány által módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervet, és így előleg kifizetés címén közel 1 milliárd eurónyi forrást kap majd meg Magyarország – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.
Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya jelentős akadályokba ütközik a mintegy 90 milliárd euró összegű olasz uniós gazdaságélénkítési alap lehívásánál a bürokratikus nehézségek, a magasabb infláció és a projektkivitelezési késések miatt – közölték a Bloomberggel az ügyet ismerő források. Bár a várhatóan 16,5 milliárd eurós negyedik részletet meg lehet szerezni, a projektcélok teljesítésével kapcsolatos kihívások és a szükséges reformok lassulása aggodalomra ad okot a további forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, ami a 2026-os uniós kifizetési határidő elmulasztásának kockázatával jár.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ismét elmondta, hogy politikai kontextusát tekintve összefügg az unió közös költségvetésének elfogadása és a magyar EU-támogatások kiszabadítása. Az elkövetkező hetek nagy kérdése, hogy az igazságügyi reform elfogadásával az Európai Bizottság és a kormány képes lesz a hétéves büdzsé feltöltéséről megállapodni, vagy további politikai alkudozásra lesz szükség.
Míg a magyar kormány kommunikációjában rendre arról van szó, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, most a Financial Times és a Portfolio is arról értesült, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A döntés novemberre maradhat, ami várhatóan jövő év eleji kifizetéseket jelent majd. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy mintegy 500 milliárd forintot várnak a költségvetésbe.
Az Európai Bizottság közzétette második éves jelentését a 800 milliárd eurós NextGenerationEU program egyik sarokkövének számító helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) végrehajtásáról. A jelentés nemcsak az RRF végrehajtása terén elért eredményeket hangsúlyozza, hanem kiemeli annak létfontosságú szerepét is az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta kihívások kezelésében, különösen az energiapiaci zavarok esetében.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
